A háború és az aszály mindenhol rányomja a bélyegét az élelmiszerárakra, de Magyarországon az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű ez az áremelkedés, amit csak részben indokolnak az említett problémák. Miközben a bérek egy helyben toporognak, vagy csak kismértékben emelkednek.
Hiába terjeszti ki a kormány egyre több alapcikkre az árstopot, sokan kapnak sokkot hetente a bevásárlókosaruk fölött, látva, mennyit drágult már megint minden. A globális élelmiszer-infláció okairól hallhattunk már eleget, ezek a világ legtöbb országát többé-kevésbé érintik – azt azonban nem magyarázzák meg, miért lóg ki Magyarország felfelé a mezőnyből. A forint elértéktelenedése, a magyar élelmiszeripari cégek gyenge teljesítménye és a kormányzati intézkedések mind hozzáteszik a magukét a helyzethez. A Telex.hu cikkéből kiderül az is, miért drágult meg brutálisan a hazai gyártmányú trappista sajt, miközben a tej hatósági áras.
A világon mindenhol drágul a megélhetés, az élelmiszerek ára különösen nagyot ugrott az elmúlt évben. De ha magyarként azt érezzük, hogy az itteni árnövekedés még ebben a környezetben is tűrhetetlen mértékű, akkor nem lövünk nagyon mellé. Magyarország ugyanis az őszi élelmiszer-inflációs adataival a világ topligájába került, olyan – alacsonyabb gazdasági fejlettségű és/vagy fegyveres konfliktus, embargó sújtotta – országok mellé, mint Szíria, Ghána, Moldova, Suriname vagy Irán.
Globális pozíciónk nem valami szívderítő tehát, de az európai még ennél is rosszabb.
Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon volt a legmagasabb élelmiszer-infláció már szeptemberben, majd októberre egészen 40 százalékig ugrott fel éves alapon.
Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a drágulás fékezése érdekében néhány alapélelmiszerre még ársapkát is bevezetett a kormány. A maximált árú termékek köre a héten tovább bővült, bekerült a krumpli és a tojás is.
Miért nagyobb az élelmiszer-infláció Magyarországon, mint más uniós országokban?
- A forint sokat veszített az értékéből. Az élelmiszergyártók sok inputért külföldi devizában fizetnek, nőttek a forintban kifejezett költségeik.
- Nagy volt a kereslet az ársapkák és a választási osztogatás miatt. Az ársapkák bejelentése után sokan betáraztak hosszan eltartható ételekből, illetve az év eleji, ezermilliárdos állami transzfer egy részét is ételre költötték a családok.
- A magyar élelmiszeripar nem elég hatékony. A szektor cégeinek munkatermelékenysége alacsony, több emberi munkával és energiával termelnek, mint sok más ország hasonló vállalkozásai.
- Korábban elmaradt áremeléseket pótoltak be a cégek és beszállítóik. Hosszú évekig alacsony volt az inflációs környezet, sokan nem emeltek annyit az áraikon, mint maguktól tették volna. Most bepótolják.
- Az ársapkák és a különadó költségét más termékeken hozzák vissza a boltok. A kormány pluszsarccal sújtja a kiskereskedelmet, és a maximált árú termékek esetében veszteséges üzletre kényszeríti. A kiesést más termékeken igyekeznek visszaszedni.
- Magas a magyar áfa. Ha a nettó ár nő, az összegszerűen nagyobb növekedést ad ki a bruttó, fogyasztói árban.
- Mi következhet ezután? Több terméknél (olajos növények, búza) sok függ az orosz–ukrán háborútól és az oroszok készletezési stratégiájától. A magyarországi búza mindenesetre most példátlanul drága, innen valószínűleg már inkább lefelé fog menni. A sertéshús hasonló pályán indulhat el hamarosan, csirkéből viszont tartós túlkereslet várható, árcsökkenésre ne számítsunk. A magyar élelmiszeriparban sok szakértő számít tömeges finanszírozási problémákra. Az agrárcégeknél a forgóeszköz-hitelek drágulása jelent komoly versenyhátrányt a környező országokhoz képest, ahol alacsonyabbak a kamatszintek. A kiélezett helyzetben sok kevésbé versenyképes, csak a belpiacra termelő vállalat eleshet.
További részletek a Telex cikkében olvashatók.
